Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 29 találat lapozás: 1-29

Névmutató: Juhász Péter

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

1998. május 1.

Közgyűlést tartott a Barcasági Csángó Alapítvány. A tagág megállapíthatta, hogy a három évvel ezelőtt megválasztott kuratórium eredményes munkát végzett. Juhász Péter református lelkész, az alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy sikerült bekeríteni az épületet, amelyet az alapítvány vásárolt a kollégium létrehozása céljából. Sikerült létrehozni az új létesítményt, a kollégiumban ma a Zajzoni Rab István Középiskola diákjai laknak benne. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./

2001. április 18.

Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. június 5.

Máj. 31-én népfőiskolai kurzuszáró volt Aradon. Dr. Hubert Ildikó, a budapesti ELTE magyar tanszékének tanára volt az előadó, aki már jónéhányszor volt vendége a népfőiskolának. Most a reformáció-korabeli (XVI-XVII. sz.) prédikációs gyűjteményekről beszélt, rávilágítva, mekkora nyelvőrző és nyelvfejlesztő fontossága van ezeknek a posztilla-gyűjteményeknek. Az ismert nevek mellett, mint Szkárosi Horváth András, Méliusz Juhász Péter, Bornemissza Péter, kevésbé ismertek is elhangzottak. Az előadó számos példát olvasott fel abból a nagyformátumú szöveggyűjteményből, amely 1988-ban jelent meg (I. kötet) Szabó András szerkesztésében, a két Hubert nővér, H. Hubert Gabriella és Hubert Ildikó közreműködésével. /Népfőiskolai évadzáró budapesti vendéggel. Évszázadokat világít be az anyanyelv fénye. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. március 8.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége – Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök –, valamint Juhász Péter határozottan tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság március 7-i számában Eörsi Mátyás képviselő megakadályozott kolozsvári előadását Borbély Tamás „antiszemita megmozdulásként” igyekezett beállítani. A tiltakozók szerint Borbély Tamás rágalmaz, amikor azt sejteti, hogy az EMI tagjaitól vagy a harmadik említett személytől származott volna a Sapientia Egyetemnél rendezett tüntetésen az antiszemitának beállított „menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe” bekiabálás. Az EMI vezetői kifejtették: „ Meg lehet próbálni az erdélyi magyarság és a Gáza-övezetben jogfosztottan élő palesztin kisebbség helyzete közötti párhuzamot antiszemitának beállítani, de nem hisszük, hogy józan ésszel gondolkodó olvasók számára sikerülni fog. Akik ennek ellenére valamilyen zsidóellenességet látnak az Eörsit a Gáza-övezetbe küldő mondatban, közöljük, hogy a mondat egyetlen hangnak tulajdonítható, amely nem az alulírott és nem az EMI valamely tagjának a hangja. Az EMI csoport köré jó pár tiltakozó társult, akik között akár provokátorok is lehettek.” A tiltakozók elutasítják, hogy őket szélsőségesnek bélyegezzék meg, és közösségi rágalomnak tartják, hogy Borbély az „erdélyi magyarság bizonyos rétegeiben antiszemita gyűlölet”-et emleget. Soós, Bagoly és Juhász a címkézésre magyarázatot, helyreigazítást, ellenkező esetben pedig bizonyítékokat kér. /Tiltakozó tüntetők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2005. március 10.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2008. március 15.

Győri Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) széki szervezetének elnöke és Juhász Péter, az MPP Kolozs megyei kezdeményező csoportjának tagja közleményükben leszögezték: a Szabadság 2008. március 11-i számában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként az MPP széki szervezetének megalakulásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „…az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor »Tőkés pártjába« invitálja őket. ”Az idézett nyilatkozattal ellentétben az alakuló ülés szervezői Tőkés László rokonszenvezőit nem „Tőkés pártjába” hívták, hanem az MPP széki szervezetébe. „Reméljük, László Attila úr hajlandó változtatni a hangnemén, és az MPP megalakulására nem a politikai vetélytárs félelmével tekint a továbbiakban, hanem a két magyar politikai szervezet közösségszolgáló együttműködését segíti elő” – szögezték le az aláírók. /MPP-s válasz László Attilának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2008. március 28.

Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2008. április 15.

Több mint száz éve van Kossuth Lajos utca Kolozsváron, a Főtér és a Bocskai tér északi oldalait összekötő utca. Ezt Kossuth Lajos utcaként használják az élő, hétköznapi nyelvben, függetlenül attól, hogy hivatalosan éppen milyen néven szerepel. Mint ahogy van Szentegyház, Deák Ferenc, Király, Farkas, vagy a manapság már egyáltalán nem csendes Petőfi utca is. Addig létezik kolozsvári magyar közösség, amíg Kossuth Lajosnak nevezzük ezt, a két történelmi magyar egyház püspöki hivatalának is otthont adó utcát. Kötelesség az öröklött helyneveket őrizni, használni és továbbadni. Természetesen a helyi román közösségnek éppúgy joga van elnevezni a maguk nyelvén az utcákat, tereket. A hozzászóló, Juhász Péter azt javasolja, hogy legyen minden utcának két hivatalos neve Kolozsváron. Egy-egy, egymástól független román és magyar név, az illető közösség igényeinek megfelelően. Külön magyar és román névadó bizottságok működjenek a helyhatóság mellett. A hivatalos iratokon, a személyi okmányokban is, mindkét név jelenjen meg. A polgárok pedig bármelyiket használhatják, tetszés szerint. /Juhász Péter: Van már Kossuth Lajos utcánk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2008. április 17.

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének közgyűlése rangsorolta kolozsvári tanácsosjelöltjeit: 1. Gergely Balázs régész, történész, 2. Herédi Zsolt szociológus, 3. Csép Sándor médiaszakember, 4. Lakatos Róbert filmrendező, 5. Soós Sándor informatikus, 6. Kilyén Csaba vállalkozó, 7. Somai József közgazdász, 8. Asztalos Lajos helytörténész, 9. Szász Péter vállalkozó, 10. Juhász Péter informatikus. /Az MPP Kolozs megyei tanácsosjelölt listája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. december 23.

Az Áprily-estek záró rendezvényeként Nagyenyeden is megemlékeztek a Bibliáról, a „könyvek könyvéről”. Lőrincz Konrád felenyedi református lelkipásztor tartott előadást. „A magyar nyelvnek csodálatos módon sikerült meghódítania a Bibliát és magyar Bibliává tennie” – jelentette ki. Az 1400-as évek közepén két ferencrendi szerzetes fordította le mindkét testamentum egyes írásait. Később következtek a már protestáns, de nem teljes fordítások, pl. Komjáthy Benedek vagy Pesti Gábor munkái. Sylvester János végre a teljes Újszövetséget lefordította. Ajánlásában nagy örömről beszélt, amiatt, hogy az evangélium végre elérkezett a magyar néphez: „Az ki zsidóul és görögül és végre deákul/Szól vala rigen, szól neked az itt magyarul/ Minden nipnek az ü nyelvin, hogy minden az Isten/törvinyin iljen, minden imádja nevit”. Később Tinódi Sebestyén és Batiz András verses énekbe szedték a Biblia szövegét. Számottevő Méliusz Juhász Péter munkássága, aki ószövetségi szövegeket fordított (1565) az eredeti héber szöveg alapján. Végül megszületett a Károli Gáspár nevével fémjelzett, Bornemissza betűivel és nyomdájában elkészített ún. Vizsolyi Biblia (1590). A katolikus egyház Káldi György jezsuita szerzetes révén 1626-ban Bécsben jelentette meg magyar nyelvű bibliáját. Győrfi Dénes, a Dokumentációs Könyvtár igazgatója bemutatta a könyvtár legszebb és legrégibb bibliáit. Többek között itt található a Biblia Sacra, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Misztótfalusi Kis Miklós saját bibliái és Gróf Mikó Imre könyvtárából származó bibliák. /Bakó Botond: A magyar Biblia története. Évzáró Áprily-est a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2009. augusztus 20.

Századik kiállítását nyitotta meg augusztus 18-án Nagyváradon a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A retrospektív tárlatot a szervezet igazgatója, Barabás Zoltán nyitotta meg. Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában. A PMMC nagyjából öt éve szervezi ezt a tárlatokat. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig. A városból egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat. /Nagy Orsolya: Jubileumi tárlat a PMMC szervezésében Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./ A kiállított alkotásokat Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója mutatta be. /A századik tárlat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

2010. április 7.

Az MPP volt és jelenlegi tisztségviselőinek nyílt levele Szász Jenőhöz
Tisztelt Szász Jenő alapító elnök úr!
A Magyar Polgári Párt alapító elnöke által 2009. március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott gyűlés megszavazott egy új alapszabályzat-tervezetet (és programot) az MPP számára. A törvény értelmében ez az alapszabály-tervezet és elfogadásának iratai ellenőrzés végett benyújtásra kerültek a bukaresti törvényszékre. A bíró csak egy év elteltével hozott döntést, a következőképpen: az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, és visszautasította annak bejegyzését. A döntés indoklását viszont a mai napig nem közölték.
A bírósági döntés azt jelenti, hogy továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabályzat érvényes. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi pártnak ma nincs Elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Jelen helyzetben – a pontos bírósági döntés és indoklás ismeretének hiányában – elhamarkodottnak és súlyos felelőtlenségnek tartjuk az Országos Tanács megtartását április 10-én. Sem az alapszabályzat módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve. A megyei elnökök jelenleg az egyetlen legitim testület, mellyel közösen illett volna előkészíteni a párt megújulását is jelentő új Országos Tanácsot.
A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az Országos Tanácsot? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett Országos Tanács hibáit.
A kihirdetett bírósági döntésnek politikai következményei vannak és lesznek. Az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a leginkább felelősségre vonható. Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépéseknek és hibáknak, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek.
Jelen levelünkkel arra kérjük az alapító elnök urat, hogy halassza el az Országos Tanács összehívását egy olyan időpontra, amikorra a bíróság indoklása is ismertté válik, és sikerül ennek értelmében megfelelőképpen előkészíteni az alapszabályzat-módosításokat, valamint a tisztújítást.
A bírósági döntés ismeretében szinte azonnal meghirdetett Országos Tanács elhamarkodott lépés volt. Az elnök úr újból saját csapdájába esik, amennyiben nem hallgat tanácsunkra, és a józan érvek ellenére megtartja szombaton az Országos Tanácsot. Kijelentjük, hogy ebben az esetben az ott bekövetkező események miatt kizárólag az alapító elnök tartozik felelősséggel, mind a párt tisztségviselői, mind pedig az egyszerű, de annál elhivatottabb és jó szándékú párttagok előtt.
Kérjük, vegye fontolóra fent megfogalmazottakat, és a párt érdekében felelős döntést hozzon!
Erdély-szerte, 2010. április 7.
Aláírók:
Bárdos Csaba, a tordaszentlászlói MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Borbély Zsolt Attila, MPP-tag, Arad megye
Bujdosó Albert Zsolt, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökségi tagja
Csomortányi István, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Fekete Réka Mónika, OT-küldött, Maros megye
Ferencz Csaba, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőinek frakcióvezető-helyettese, Háromszék
Fetco Mihály, a székelyhídi MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Gazda Zoltán, az MPP Háromszéki szervezetének alelnöke
Gergely Balázs, volt OT-küldött és a kolozsvári MPP volt elnöke, Kolozs megye
Juhász Péter, OT-küldött, Kolozs megye
Kali István, volt OT-küldött és a marosvásárhelyi MPP volt alelnöke
Kavinszki András, nagyváradi MPP-elnökségi tag, OT-küldött, Bihar megye
Kiss Zoltán, az MPP Bihar megyei alelnöke, OT-küldött
Kosztin Emese, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Kosztin Juliánna, OT-küldött, Bihar megye
Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke
Makkay József, OT-küldött, Kolozs megye
Mangel Imre, a bályoki MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Márton Zoltán, OT-küldött, Maros megye
Nagy István, OT-küldött, Arad megye
dr. Nemes Tibor, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Orbán Mihály, lemondott alapító alelnök, Bihar megye
Pethő István, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Tótszegi András, a mérai MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Tőkés András, a Maros megyei MPP volt elnöke, volt országos alelnök
Török László, az érmihályfalvai MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Sándor Krisztina, a Kolozs megyei MPP alelnöke, OT-küldött
Szabó Gyöngyi, OT-küldött, Bihar megye, a székelyhídi MPP elnökségi tagja
Walner András, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Zatykó Gyula, a nagyváradi MPP elnöke, OT-küldött
Erdély.ma

2010. június 24.

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2010. november 10.

Tanácskozás Szentjobbon a kapcsolatépítés jegyében
Egy három éve elképzelt kulturális projekt, a Partium-program keretében a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ a hegyközi Szentjobbra (Bihar m.) invitálta azokat a települési szakembereket, akikre számítanak a következő fontos időszakban a határ menti kapcsolatok erősítésében. Elsősorban a magyar-magyar kulturális kapcsolat építésben elkötelezett szakemberek gyűlnek össze a határ mindkét oldaláról a „Hajdú-Bihar–Bihar Kulturális Fórum” nevű rendezvényen a szentjobbi kollégiumban november 12-13-án. Megpróbálnak elkészíteni egy közös kulturális értéktérképet (hogyan lehet közös programokat generálni vagy a futó projekteket harmonizálni, kész programok kulturális „export-importja” stb.) Kísérlet a közös munkára egy projekten keresztül: „Királyok, fejedelmek útja”, ami a terület kulturális és idegenforgalmi összekapcsolódását segítheti elő, a program kidolgozása. Közös pályázatot terveznek benyújtani, melynek segítségével egybekapcsolhatják a régióban fellehető épített örökséget, népművészeti, irodalmi, művészeti, történelmi és közösségi értékeket, rendezvényeket, a hozzátartozó lehetséges rekreációs és szállás lehetőségekkel. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 15.

Kapcsolatépítő kultúramentésről Szentjobbon
A határ menti kapcsolatok élénkítésének célzatával szervezett találkozót a Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az elmúlt héten a szentjobbi katolikus kollégiumban. A zártkörű rendezvényen bő tucatnyian vettek részt, többnyire kulturális szakemberek, polgármesterek. A Hajdú-Bihar–Bihar Kulturális Fórum elnevezésű összejövetel pénteki, nyitó délutánja elsősorban a résztvevők bemutatkozásával telt el, akik az általuk képviselt települések lehetőségeinek rövid bemutatására is vállalkoztak.
Az érdemi előadásokra és a közös ütemterv fő vonalainak meghatározására szombaton került sor; a tanácskozás gerincét a találkozó moderátorának, Jantyik Zsoltnak Királyok, fejedelmek útja címmel megtartott régióismertetője képezte. Jantyik a Hajdú-Bihari Közgyűlés kulturális bizottságának elnökeként az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta, az országhatárok ide-oda való tetszés szerinti tologatásától függetlenül az egységes, kompakt térségben való szemléletre szólította fel a jelenlévőket. Az elméleti találkozót valós cselekvési program kell kövesse a társadalmi, kulturális élet tág szegmenseinek érintésével – jelentette ki. Jantyik úgy vélte, hogy az épített örökségek szempontjából gazdag vidék térségünk, Nyírbátor és a Belényesi-medence közé besűríthető szinte az egész magyar történelem, elég, ha Imre herceget, László királyt, Luxemburgi Zsigmondot, Bocskait stb. említjük – mondta. De mindezt népszokásainkkal, kulturális értékeinkkel, a fellelhető épített örökséggel együtt meg kell ismertetni, mert megmaradásunkhoz mindez elengedhetetlen, akárcsak az olyan szociális elemek, mint a hazaszeretet, amelyet ismételten tudatosítani kell – sorolta az előadó.
Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a partiumi települések szinte mindegyike hordoz valamilyen specifikumot, elég a szent jobb történetét, vagy a szalacsi pincesort említeni, ami sajnos eddigelé ismeretlen a magyarországi többség számára. Míg a románok Drakula mítoszából turisztikai bázist építettek ki, addig mi valós értékeink adta lehetőségeinkkel sem élünk kellőképpen – volt az általános vélemény.
Tóth János, a balmazújvárosi művelődési élet felelőse egy közös internetes portál létrehozásának esélyeit latolgatta, amelyre különböző értéktérképek kerülhetnének fel a történelmi, kulturális helyszínek és a szálláslehetőségek feltüntetésével.
Nem minden pénzkérdés, jó koordinálással, szervezéssel megoldható lenne gyermekek csereüdültetése – vetette fel Ulics Tibor hajdúböszörményi táboroztató. Ulics többnyire kalákatáborok üzemeltetésével foglalkozik, ahol a fiatalok némi munkavégzés fejében szállást, ellátást kapnak. A hajdúszoboszlói Művelődési Központot képviselő Kulcsár Béla a nyugdíjasok hasonló, üdültetéssel egybekötött foglakoztatását javasolta.
Szabó Ödön történész úgy vélte, hogy az autentikus népszokások a határ innenső oldalán nyomokban még fellelhetők, míg a magyar oldalon többnyire csak művelődési házakban „tanulják” az ősi értékeket. Ő is kiállt a táboroztatások fontossága mellett, hathatós együttműködést ígérve.
A következő találkozót januárra időzítették a résztvevők. A táboroztató, irodalmi, történelmi , művészeti és civil szervezeti szekciók kiépítésén addigra túl kell lenniük, hogy konkrét cselekvési programokról dönthessenek.
D. Mészáros Elek, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 23.

Tőkés: „Itt az ideje, hogy felszántsuk a magyar ugart!”
Ebben az évben is megemlékeztek a nagyváradiak és máshonnan érkezettek egy zarándoklat keretében az Érmellékről indult költőóriásról, Ady Endréről és halhatatlan életművéről szülőfalujában, Érmindszenten, világra jöttének évfordulóján.
Az Ady korában még majd ezer főt számláló színmagyar, mostanra már közel százötven fős kicsiny településen mintegy ötven-hatvan magyar lakik csak, fiatal alig akad közöttük. A szombati ünnepségre azonban százan, kétszázan is eljöhettek. A gyéren lakott település temploma színültig megtelt, sokan állva tekintették végig az istentiszteletet, amelynek során Forró László, a KREK közigazgatási előadó-tanácsosa, megválasztott főjegyzője hirdette az igét. Ezek után Balla Árpád, a helyi gyülekezet lelkipásztora, majd pedig Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a megjelenteket, s tartott előadást. Meleg Vilmos színművész elszavalta Ady A magyar ugaron című versét.
A Himnusz eléneklése után a gyülekezet átvonult Ady Endre szülőházához, az ünnepség a kúria és zsúpfedeles szülőház közötti udvaron álló Ady-szobornál folytatódott. Elsőként Barabás János, a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja tartott beszédet. „A magyar nyelv logikailag és esztétikailag a világ egyik legszebb nyelve. Összetartozásunk kapcsa és egyik legnagyobb jelképe kell hogy legyen” – hívta fel a figyelmet a magyarok közötti összefogásra. „Sokan mondják azt, hogy ha Ady nem magyarul ír, akkor világhírű költő lehetett volna. Azonban maga a tény, hogy magyar lehetett és magyarul írhatott, tette őt igazán naggyá”– folytatta. Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója is szóhoz jutott: „Több mint kilencven éve sír az Ady háza előtt magasló nyírfa. Sír a költő halála óta, s még jobban Trianon óta.” Majd a költő életére, munkásságára is kitért, verselemzést is hallhattunk tőle, továbbá a nemzeti összetartozást, illetve a trianoni sebek begyógyításának a fontosságát emelte ki, több ízben is. Beszédet mondott még Papcsák Ferenc zuglói polgármester, volt elszámoltatásért felelős kormánybiztos, valamint Vasy Géza irodalomtörténésznek, a Magyar Írószövetség személyesen meg nem érkezett elnökének az üzenete is elhangzott. Időközben szavalatokat hallhattunk, többek között Meleg Vilmos a költőóriástól olyan verseket adott elő, mint Az Értől az Óceánig vagy A tűz csiholója. Rákóczi Lajos köbölkúti magyartanár, volt parlamenti képviselő is előadta Ady Endre Hazamegyek a falumba című versét.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezérszónokként hosszan beszélt a még mindig felszántatlan magyar ugarról, és azokról, akik ezért felelőssé tehetők. „Mi minden különbözőségek ellenére egy helyre tartozunk, de az árulóknak nincs helye közöttünk”– hangoztatta a volt püspök, aki Ady szellemében és nyíltságában beszélt, majd hozzátette, hogy ezért az újszerű, egyenes látásmódért a költőt sokan nem kedvelték. Kitért az elmúlt két évtized értékmegőrző hagyományára, az érmindszenti megemlékezésekre, melyekkel valahányszor a költő emlékének adóztak, és amelyet egyesek igyekeznek maguknak kisajátítani, majd öncélúan felhasználni: „Nem szabad kisajátítani az Ady-ünnepet. Szép dolog, hogy Tasnádon is megemlékeznek a költőről. De olyan ez, mintha Jézus születését nem Betlehemben, hanem mondjuk Jeruzsálemben vagy Katarban ünnepelnék”. A magyarok közötti összefogásra, nemzetünk, értékeink mellett való kiállásra és harcolásra buzdította a jelenlévőket, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy „végre valahára fel kell fedni a hazugságokat, a csalásokat. Itt az ideje, hogy felszántsuk a magyar ugart”. Továbbá kitért az Érmindszent felé vezető rossz útra, amelyért a magyarokat képviselő politikai elit semmit sem tett az elmúlt húsz évben. Hogy végre civilizáltan, méltó módon lehessen adózni a 133 éve született költő emlékének. Valamint arról a projektről is beszélt, amelyet Érmindszent még az előző Orbán-kormány idején nyert meg, és amelyet azt felváltó balliberális kormányzat valahogy sikeresen átjátszott Nagyváradra Medgyessyék és Gyurcsányék ottani barátainak. „Ady nem egy rekvizitum, nem is egy muzeális érték. Nem lehet őt így kezelni” – utalt azokra az álszentekre, akik egyszer egy évben eljönnek, képmutatóan koszorút helyeznek el a költő szobránál, fejet hajtanak, majd a látszólag nemes tetteiket álságos, önérdekű céljaikra használják fel.
A beszédek után partiumi református gimnazistáktól, valamint debreceni diákoktól hallhattak a jelenlévők szavalatokat, énekeket, majd következett a koszorúzás, amelynek során egyházi, politikai és civil szervezetek, iskolák képviselői, de magánszemélyek is elhelyezték virágaikat a szobornál. A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. június 7.

Tõkés nem mond igazat - EVZ: magyar közpénzekbõl finanszírozzák az EMNT demokráciaközpontjait
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jószándékú támogatóinknak tartozunk - írta április 6-án keltezett közleményében Tõkés László. Az Evenimentul zilei azonban tegnap kiderítette, az EMNT elnöke valótlanságokat hozott a közvélemény tudomására.
Tényfeltáró anyagában a lap arról írt, hogy Tõkés Lászlóék az elmúlt hónapokban összesen 2,2 milló lejt, azaz félmillió eurót kaptak magyarországi közpénzekbõl a demokrácia-központok mûködtetésére.
A cikk szerint a pénzek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítványtól (vélhetõen az egyik magyarországi közalapítványtól - szerk. megj.) érkeztek, több részletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom nevû civil szervezet számlájára. Mint ismert, Tõkés Lászlóék tavaly júliusban ezen a néven jegyezték be a bíróságon az EMNT. A támogatást a magyar állampolgárságot igénylõ romániai magyarok tájékoztatása kapcsán felmerülõ költségek fedezésére kapták a demokrácia-központok.
Az Evenimentul zilei kolozsvári tudósítója, Mihai ªoica szerint az összegekre több romániai intézmény ellenõrzési akciói során derült fény. A szerzõ nem nevezte meg ezeket az intézményeket, ám vélhetõen közéjük tartozik a pénzügyõrség is, amelynek ellenõrei néhány hete vizsgálódtak a demokrácia-központoknál.
A lap szerint az EMNT eddig két részletben kapott pénzt a magyar államtól. Az elsõ, 50 millió forintos - 775 ezer lejes - részlet tavaly októberben érkezett meg az EMNT-hez. Idén májusban további összegek érkeztek: egy 95 millió forintot, vagyis 1,5 millió lejt kitevõ támogatás folyt be az EMNT számlájára.
Ezereurós fizetések?
A demokrácia-központoknak több mint száz alkalmazottja van. Az Evenimentul zilei szerint az alkalmazottak listáján mind Tõkés László EMNT-elnök, mind Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök rokonai, illetve a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetõségi tagjainak neve is szerepel.
A legnagyobb - havi 4100 lejes - fizetésben Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke részesül. Papp Elõd, az EMNT alelnöke, az EMNP ideiglenes vezetõségének tagja havi 4000 lejt keres. Az ideiglenes vezetõség egy másik tagja, Zatykó Gyula, illetve Kovács Csaba újságíró ugyancsak 4000 lejt kap. Juhász Péter területi EMNT-vezetõ 3400 lejt keres. A demokrácia-központok alkalmazottai 921 lej és 1500 lej közötti fizetésben részesülnek.
Gergely: megdolgoztunk a pénzért
Tegnapi megkeresésünkkor Gergely Balázs a tárgyban írt Facebook-bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Ebben az EMNT régióelnöke emlékeztetett arra, hogy már korábban lemondott a demokráciaközpont-hálózat koordinátori tisztségérõl. Gergely ugyanakkor elismerte, hogy a cikkben felsorolt személyek munkájukért javadalmazást kaptak, ám szerinte korántsem akkorát, mint amekkora összegrõl a román lap beszámol.
Ironikus hangnemben megírt bejegyzésében a politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy pénzükért a javadalmazottak megdolgoztak. Kedves bukaresti jóakaróink, tény, hogy ennek a >szörnyû< rendszernek a mintegy százfõs csapata húszezer-háromszáztizenhat honosítási dossziét állított össze öt hónap leforgása alatt. 20.316 dosszié, ami több mint negyvenezer embert érint, és igencsak sok munkával jár! - reagált a cikkre Gergely Balázs.
Toró: pontatlanok az információk
A Transindexnek tegnap sikerült elérnie Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét is. A portálnak a politikus kijelentette, több helyen pontatlan az EVZ által közzétett információ, mely szerint az EMNT 2,25 millió lejt kapott a magyar kormánytól. Toró azonban nem részletezte, hogy milyen pontatlanságokra utalt, hanem közölte, hogy hamarosan közleményben reagálnak a lapban megjelentekre.
Toró egyébként az EVZ-nek beismerte, hogy az összegek egy része - pályázatok révén - Magyarországról érkezik, azonban azt nyilatkozta, nem tudja, hogy melyik minisztériumtól. Elmondta, nem tudja, ki küldte ki az ellenõröket, vagy hogy ezek pontosan mit keresnek, de azt biztosan tudja, hogy mindent rendben fognak találni.
A magyar kormány tavaly novemberben írt alá együttmûködési megállapodást az EMNT-vel a demokrácia-központok mûködtetésérõl. A szerzõdésben nem szerepel az, hogy a magyar állam anyagi segítséget nyújt az irodák tevékenységéhez.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. november 6.

Érmihályfalva bemutatkozása Debrecenben
Bihar megye – A debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ vendégei voltak péntek délután az érmihályfalvi alkotó és előadó csoportok. A Megyejárás nevű program keretében tartottak városbemutatót.
A debreceni művelődési központ a Magyar Kulturális Alap támogatásával szervezte meg Megyejárás című programját, melynek keretében Hajdú-Bihar megye városai mutatkoztak be a megyeközponti intézményben. Mikor a megye városai “elfogytak”, a programot kiterjesztették a határon túlra, Bihar megyére is. Így került sorra – Margitta és Szalonta után harmadikként – Érmihályfalva. A bemutatkozás előkészítése már hetekkel korábban megkezdődött, majd az elmúlt csütörtökön egy kisebb delegáció berendezte a kiállításokat, pénteken pedig egy közel 100 fős csoport érkezett a “bemutatkozásra”.
Tiszteletbeli hajdú-bihariak
Az érmihályfalviakat, illetve a hozzájuk képest mintegy harmadnyi helyi érdeklődőt elsőként Jantyik Zsolt, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, hangsúlyozva a határok feletti kapcsolatok erősítésének fontosságát. “Ha lehetne, Érmihályfalvát megválasztanánk tiszteletbeli hajdú-bihari településnek”, mondta köszöntőjében Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki ugyancsak az egymás közötti kötelékek szorosabbra fűzésének jelentőségét emelte ki. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester emlékeztetett: elődeink Debrecenbe jártak, hiszen az alig 40 kilométerre lévő város vonzáskörzetéhez tartoztak, és ma mi is visszajárunk, ha barátokkal, ismerősökkel alkarunk találkozni. Érmihályfalva – míg tehette – bekapcsolódott a Virágkarneválba is három éven át. “Legyen úgy, mint régen volt”, fogalmazott a polgármester, hozzátéve: az érmelléki ember szülőföldjén akar boldogulni.
Amit fontosnak tartottak
Hoztuk, amit fontosnak tartottunk, mondta bevezetőjében Boros Emőke Blanka tanárnő, aki a műsorvezetői feladatot ellátva konferálta fel egymás után a Zelk Zoltán iskola Furfangos Furulyások csoportját, a GGG Irodalmi Stúdiót, a Bartók Béla Városi Kórust és a Citerazenekart, Tubák Annamária és Csűri Katalin népdalénekeseket, a Móka színjátszó csoportot, és a Nyíló Akác néptánccsoportot. A program közben Szilágyi Károly kosarat font, bemutatva a népi mesterséget, a Syluette menettáncsoport tagjainak kalauzolásában megtekinthető volt a varrottasokból összeállított, valamint a Marcsó József Képzőművészeti Kör, illetve az Érmellék 2009 Fotóklub kiállítása, továbbá egy vitrinben az érmihályfalvi kiadványok gyűjteménye.
Vendég vendéglátók
A mintegy 70 perces műsor után az érmelléki ízek kerültek a középpontba, hiszen a bemutatkozás része volt a házigazdák és érdeklődők megvendégelése is, ami látható sikernek örvendett: szaporán ürültek a hidegtálas és töltöttkáposztás tálak, a kaláccsal megrakott tányérok, a pálinkás- és borospalackok. A kiállítások a hónap közepéig maradnak a Méliusz Központban, hogy utána átadják helyüket a bemutatkozás sorában következő Székelyhídnak, majd az őket követő Élesdnek.
Rencz Csaba
erdon.ro

lapozás: 1-29